Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Mikor válik szükségessé az első cipőcske?

Mikor válik szükségessé az első cipőcske?

A babák lába születésük pillanatában még nem rendelkeznek a felnőttkori csontos lábszerkezettel, ez az évek alatt csak lassan fejlődik ki. De ezt sajnos sok negatív behatás kísérheti, ezért fokozottan fontos a kicsik egészséges lábfejlődésének biztosítása.

Az első riadalom a szülőket általában akkor éri amikor a gyermekük végre feláll. Hiszen a jól begyakorolt mászást felváltja a talpra állás, majd mikor már biztosan áll, a kapaszkodva járás.

Hogy értsük, hogy miért kiemelkedően fontos a picik lábának az első felállás és az első lépések, muszáj ismernünk kicsit a láb anatómiáját.

A talpra állás pillanatában a gyermeklábban még nincs kifejlődve a haránt és keresztboltozat, így alakja még eltér a későbbi formájától. Ebben a korai életkorban a talp egészen lapos, amit a bőr alatt elhelyezkedő egyenletes és vastag zsírpárna okoz. A későbbi folyamatos járás, terhelés közben a zsírpárna fokozatosan elvékonyodik, 2-3 éves korban már értékelhetőek a hosszanti boltozatok. Az emberi láb nem simul egészen a talajhoz, hanem álláskor három ponton támaszkodik: -sarok                            -nagylábujj -kislábujj, mely alaphelyzetben jól működik, viszont különböző behatásokra ez az egyensúlyi helyzet felborulhat. A rossz statika következtében felbomlik az izomegyensúly, mely a későbbiekben a távolabbi ízületek (csípő-térd-gerinc) arthrotikus elváltozását hozhatja létre és ez kihat majd az egyén teljes életminőségére is.

Ezért a főhangsúly a megelőzésen van!

Ezt hogyan érhetjük el?

Elsősorban jó cipő választásával, rendszeres lábtornával, és ha módunkban áll, akkor szabadtéri, természetes egyenetlen talajon való járással.

A gyermeket ne segítsük felállni és járni, meg kell várni, amíg magától felkapaszkodik és elkezd lépegetni. Ha a gyermeket a két kezénél fogva járatjuk, amikor ehhez izomereje még nincs meg, könnyen elősegíthetjük a lúdtalp kialakulását.

A mezítláb járás csak természetes talajon, füvön, kavicson, homokon stb. tesz jót a lábnak, hiszen tulajdonképpen a talaj egyenetlenségei miatti munka fejleszti, erősíti a lábat. Ugyanez sajnos nincs meg a kemény, sima talajon bent a lakásban, a kemény talajon való mezítlábas járás nem kedvez a laza kötőszöveteknek. Bent érdemes egy jó cipőt, szandált ráadni a gyermekre, hogy a láb szerkezeti fejlődését támogassuk, segítsük, és megvédjük azt a kemény talaj ártó behatásaitól. A puhatalpú babacipők már nem alkalmasak a gyermek lábának védelmére, ha gyermekünk önállóan tud járni!

És milyen a jó cipő?

-Könnyű, lélegző anyagból készül

-A cipő hátuljában kemény támaszték, úgynevezett sarokágy vagy kéreg található, ami megfelelő helyzetben tartja a lábtőt

-Puha, rugalmas talpa van, ami tompítja az ütődéseket

-Széles orr résszel rendelkezik, hogy az ujjak szabadon mozoghassanak

Ebből következik, hogy a hátul nyitott szandál, papucs vagy puha kérgű „dorgó”, vászoncipő folyamatos viselése nem tesz jót a gyermek lábának.

 

Összegezve az eddigieket tehát, ha gyermekünk már önállóan tud járni és sok időt tölt talpon, érdemes egy jó cipőt vagy szandált ráadnunk, hogy segítsük a lábboltozatának egészséges fejlődését.

 

Az oldal tetejére